INTEGRATÍV BABATERÁPIA (IBT) képzés
Matthew Appletonnal

A 2023. márciusában induló, és három éven át zajló képzés 12 modulból áll, mely 8 elméleti, és 4 sajátélményű modulból épül fel. Az elméleti modulok 3 naposak, péntektől vasárnapig, budapesti helyszínen. A sajátélményű modulok 4 naposak csütörtöktől vasárnapig, természethez közeli, bentlakásos helyszínen (Születés utazás címmel – lásd később). Az oktatás angol nyelven zajlik, magyar tolmácsolással.

A képzés olyan szakembereknek szól, akik munkájuk során már dolgoznak kisbabákkal és családjukkal, és szeretnék mélyebben megérteni, hogy a babák hogyan mutatják meg magzatkori és születés körüli tapasztalataikat, és hogyan dolgozhatnak ezekkel a korai élményekkel, akár traumákkal. A képzésre olyan szakembereket is várunk, akik szeretnék jobban megérteni a magzati kor és születés körüli élmények hatását a gyerekek, serdülők és felnőttek életében. Korábbi években a résztvevők között voltak többek között szülésznők, dúlák, kranioszakrális terapeuták, oszteopaták, gyermekorvosok, csecsemőosztályos nővérek, szoptatási tanácsadók, masszázs- és mozgásterapeuták, (testorientált) pszichoterapeuták, pszichológusok, kismama-jóga oktatók.

Az Integratív babaterápia számos forrásból merít, többek között a pre- és perinatális pszichológia, a szomatopszichoterápia, a kranioszakrális terápia területeiről. Az olyan új kutatási területek eredményei is megjelennek benne, mint az önszabályozás, a neurobiológia, epigenetika, biodinamkius embriológia, mező elmélet, kötődés elmélet, traumaterápia, a tudatot vizsgáló kutatások, és a különböző kultúrákat összehasonlító kutatások. A képzés mögött több mint két évtizedes terápiás és kiképzői tapasztalat áll.

 

IDŐPONTOK
ELMÉLETI MODULOK
SAJÁTÉLMÉNYŰ MODULOK
MATTHEW APPLETON

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK

 


IDŐPONTOK:

2023.
1. MODUL: március 24-26.
2. MODUL: július 14-16.
3. MODUL: október 6-8.
Születés utazás I. (sajátélmény): október 12-15.

2024.
4. MODUL: február 23-25.
Születés utazás II. (sajátélmény): február 29-március 3.
5. MODUL: június 28-30.
Születés utazás III. (sajátélmény): július 4-7.
6. MODUL: október 4-6
Születés utazás IV. (sajátélmény): október 10-13

2025.
7. MODUL: február 21-23.
8. MODUL: június 6-8.

Jelentkezés

 

Elméleti modulok 1-8.

Az elméleti modulokat interaktív előadások, a csecsemőkkel és családjukkal végzett terápiás munka élő demonstrációi, a tanultak csoportos megbeszélése, és kisebb sajátélményű gyakorlatok alkotják.
A tananyag középpontjában egyrészt azok a gyakorlati készségek állnak, melyekre a terápiás munka során szükség van, másrészt mindaz az elméleti hattér, melynek segítségével a babaterapeuták segíteni tudják a szülőket abban, hogy kisbabájukat jobban értsék és támogassák. A résztvevőket arra bátorítjuk, hogy megtalálják saját autentikus viszonyukat a babaterápiás munkához, hogy azt számukra megfelelő módon ileszthessék be a már meglévő praxisukba. Az elméleti anyag a lehető legegyszerűbben kerül bemutatásra, kifejezetten abból a szempontból, amire a babákkal és családjukkal végzett gyakorlati munka során szükség van.

 

Első modul: Hogyan dolgozunk a családi mezővel (“family field”)?

Ahhoz, hogy a babákkal és a kisgyerekekkel a szükséges mélységben tudjunk dolgozni, először a megfelelő tempó és hangvétel segítségével biztonságos teret kell teremtenünk. Ebben a modulban arról lesz szó, hogy hogyan építsünk bizalmat a családi mezőben, és mit tehetünk azért, hogy a szülők kellően stabil erőforrásokkal rendelkezzenek a “kisbabájuk történetének meghallgatásához”. A résztvevők megtanulják, hogy:
– hogyan támogassák a szülőket megfelelő empátiával (“accurate empathy”)
– hogyan azonosítsák be a család kapcsolati mezőjében a szereplők tolerancia küszöbét
– hogyan kérjenek engedélyt a szülőktől és a babáktól
– hogyan hallgassák meg a másikat mélyen és hogyan ne akarjanak “mindenáron segíteni”
– milyen következményekkel jár a fel nem dolgozott trauma és sokk a kötődésre
– hogyan tudják felismerni a fekvési oldalt (“birth lie side”)
– hogyan különböztethetik meg a szükséglet sírást az emlékezeti sírástól

Második modul: Születés körüli témák és diagnosztikus készségek a babákkal való munkában

A születés folyamatának szakaszait általában az anya tapasztalata és a szülész-nőgyógyász szakorvos megfontolásai alapján szokták meghatározni. Ebben a modulban a születésre a baba szemszögéből nézünk rá, és megnézzük, hogy az ő tapasztalata alapján milyen négy különböző szakasza van a megszületésnek, és az egyes szakaszokban megélt tapasztalatok milyen sajátos fizikai-testi és pszichológiai következményekkel járnak. A résztvevők megtanulják, hogy:
– hogyan ismerjék fel a születési lenyomatokat a baba testén, és azt, hogy a baba hogyan igyekszik mesélni testbeszéddel a születésének élményéről
– hogyan támogathatják a kisbabát a történetének az elmesélésében megfelelő empátiával
– hogyan segíthetnek a szülőknek megérteni, hogy mit fejez ki a kisbabájuk, és hogyan támogathatják a feldolgozatlan trauma és sokk lecsengetését a családi mezőben
– milyen kapcsolati dinamika történik az anya és a baba között a születéskor
– hogyan ismerhetik fel a “lehetőségek zónáját” (Possibility Zone), ahol a születési trauma feloldása megtörténhet
– hogyan tükrözzék a babák kifejezéseit, hogy velük empatikus kapcsolatba kerüljenek
– milyen következményei vannak a feldolgozatlan születési traumáknak a későbbi élet során
– hogyan tapinthatják ki a születési mintázatok testi lenyomatait

Harmadik modul: Szülészeti beavatkozások és következményeik

A szülészeti beavatkozások két csoportjáról lesz szó, a mechanikai beavatkozásokról (mint pl. fogó, vákuum, császármetszés) és a kémiai beavatkozásokról (mint pl. az érzéstelenítés és a szülés beindítására használt szerek). Ezek a beavatkozások lenyomatot hagynak a baba pszichéjén, és hosszútávú következményekkel járnak. A modul során a résztvevők megtanulják:
– felismerni a szülés során használt szülészeti beavatkozások hatásait
– segíteni a szülőknek felismerni a beavatkozások hatásait a babájuk viselkedésében, és támogatni őt a korlátozó lenyomatok feloldásában
– “facilitált mozgás” technikákkal támogatni a babát azoknak a folyamatoknak a befejezésében, amiket a szülészeti beavatkozások megakasztottak
– megismerik azokat a “rekapitulációs”, ismétlési stílusokat, amik a születési mintázatok és a beavatkozások miatt a későbbi élet során megmutatkoznak

Negyedik modul: Prenatális (magzati) témák és kapcsolódó diagnosztikus készségek a babákkal való munkában

A tudat hagyományos, az agy elektromágneses és biokémiai folyamatokon alapuló értelmezése nagyban korlátozta azt, ahogyan a magzati életről gondolkodtunk. Ugyanakkor az embriológiai és a pre- és perinatális kutatások feltárták, hogy ez az időszak mekkora hatással van arra, hogy hogyan érzékeljük önmagunkat és a világot. Ebben a modulban azzal foglalkozunk, hogy milyen a magzati tudat a méhen belüli élet első heteiben. A résztvevők megtanulják:
– hogyan ismerjék fel a meghatározó prenatális témákat a baba testbeszéden (baby body language) keresztül
– hogyan ismerjék fel, hogy miként fejeződik ki a sejtként megélt tapasztalat az egész organizmus szintjén
– hogyan ismerjék fel az “elvesztett iker” szindrómát, és hogyan segítsék a családokat az elveszített ikertestvér elismerésében
– hogyan támogassák a babákat “megfelelő empátiával”
– hogyan dolgozzanak a magzatkori sokkal a családi mezőben
– milyen következményekkel jár a feloldatlan magzati trauma a későbbi élet során

Ötödik modul: Köldökzsinórral kapcsolatos témák: diagnosztikus és terápiás készségek a babákkal való munka során

Az anya és a magzat közötti (köldökzsinór által közvetített) kapcsolat minden későbbi kapcsolatra, többek között a születést követő anya-baba kapcsolatra hatással van. Ebben a modulban azzal foglalkozunk, hogyan viszonyulnak a magzatok a köldökzsinórhoz, az anya érzelmi állapotaihoz, a méreganyagokhoz, valamint azzal, hogy mi a méhlepény szerepe, és mi történik a köldökzsinór elvágásakor. A résztvevők megtanulják:
– milyen a köldökzsinór szerkezete, és milyen funkciókat tölt be a magzati élet során
– milyen fiziológiai változások következnek be a köldökzsinór elvágásakor
– hogyan ismerjék fel a kapcsolati mezőben a magzati köldök-dinamikákat
– hogyan tapintsák ki és oldják fel a köldökzsinór korai elvágása okozta sokkot
– hogyan ismerjék fel és hogyan dolgozzanak az “Első lélegzet szindrómával”
– hogyan támogassák a babákat a köldök körüli témák feloldásában megfelelő empátiával
– milyen fizikai és érzelmi következményekkel járnak a fel nem dolgozott köldök körüli témák a későbbi élet során

Hatodik modul: A születés, és az azt követő időszak

Ebben a modulban arról lesz szó, milyen adottságokat és körülményeket eredményez a fel nem oldott születési trauma. A hangsúly nem csupán a “kezelésen” lesz, hanem azon, hogy hogyan segíthetünk a szülőknek megérteni, hogy mi történik a kisbabájukkal. Az is figyelmet kap, hogyan támogathajuk a szülőket saját nehézségeik felismerésében. A résztvevők megtanulják:
– mi a jelentősége “az anyaméh mezőjének”, ami a születést követő 9 hónap időszakát foglalja magában
– elmélyíteni a meghallgatás és a jelenlét készségét, mint a zaklatott szülők és kisbabák támogatásának eszközét
– hogyan ismerjék fel a a stersszel összefüggésben a különböző légzési mintázatokat, úgy a babáknál mint a szülőknél
– hogyan ismerjék fel, ha korábbi magzati vagy születés körüli témák akadályozzák a szoptatás és a kötődés kialakulásának folyamatát
– hogyan segítsenek a szülőknek további erőforrások kiépítésben azért, hogy jobban tolerálják a baba emlékezeti sírását
– hogyan segítsék a szülőket abban, hogy jobban támogathassák babájukat
– hogyan gondoskodjanak jól önmagukról

Hetedik modul: A jól-lét bioenergiája

A “jól-lét bioenergiája”, Rollin Becker oszteopata meghatározásában egy olyan ritmikus erő, ami a fogantatás pillanatával kezdődik és egészen a halál utolsó pillanatáig tart. Ezen a képzési alkalmon feltérképezzük , hogy függ össze a saját képességünk a jól-lét bioneregiájának kifejezésére az autonóm állapotainkkal, és azzal, hogy milyen a megtartás minősége a kapcsolati mezőben. A fókusz azon lesz, milyen megelőző munkát végezhetünk a jóllét és a kötődés támogatására. A modul során a résztvevők:
– megismerik az embrió biodinamikájának szerepét az emberi rendszer kialakításában és fenntartásában
– megismerik, hogy az autonóm állapotaink hogyan tudják megzavarni vagy épp támogatni a kötődés folyamatátú,
– megismerkednek a polivagális elmélettel és a társas bevonódási rendszer (social engagement system) szerepével
– megismerkednek a babák stresszre adott énvédő válaszaival
– megtanulják, hogyan kezeljék érzékenyen a kisbabákkal létesített szemkontaktust
– megismerik az érzelmek és a későbbi egészségi állapot közötti össefüggéseket

Nyolcadik modul: Átmenetek

Az újszülöttkor, a gyerekkor és a kamaszkor átmeneti állapotai fontos fejlődési lépések. Ebben a modulban áttekintünk néhány specifikus, a gyerekkorban és a kamaszkorban megjelenő fiziológiai és pszichológiai kihívást, és azt, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak korábbi magzati és születési témákkal. A feldolgozatlan traumák testi és viselkedésbeli problémákként jelennek meg újra, és mivel a nehézségek korai eredte rejtve marad, csak tovább erősödnek. A modul során szó lesz a gyermekkorban gyakran megjelenő nehézségekkel kapcsolatos gyakori kérdésekről és kételyekről. A modul során a résztvevők:
– megtanulják, hogyan dolgozzanak kamaszokkal és gyerekekkel
– megtanulják beazonosítani a fontos gyerekkori átmeneti időszakokat, és azt, hogy ezek hogyan hozzák felszínre a korábbi traumákat
– megtanulják, hogyan segítsenek a szülőknek felismerni, hogy a gyermekük milyen specifikus magzati és születési témákkal küzd, és hogy milyen stratégiákkal támogathatják őt
– megismerik a különböző kötődési stílusokat és azt, hogy ezek hogyan állhatnak összefüggésben korábbi magzati és születési témákkal
– megértik, hogy az Integratív Babaterápiával végzett korai intervenció hogyan járul hozzá az egészséges viselkedéshez és a fizikai-érzelmi jólléthez a gyerekkorban, a kamaszkorban, és a felnőtt élet során

 

Sajátélményű modulok: Születés utazás I-IV.

A sajátélmény alapú gyakorlati modulok során “embodied”, a testet bevonó folyamatokkal dolgozunk. Ezek a folyamatok a pre- és perinatális pszichológia területén végzett több évtizedes kutatások, és a gyakorlatban végzett klinikai, terápiás munka során öltöttek formát. Segítenek tudatosabbá válnunk abban, hogy a a születésünk hogyan alakított minket, főleg azáltal, hogy segít az átélt belső élmény, és a kognitív megértés integrálásában. Ahhoz, hogy a terápiás munkánk során megfelelő “embodied” rezonanciát fejlesszünk ki a babákkal, és hogy elkerüljük a saját feldolgozatlan tapasztalataink rájuk vetítését, elengedhetetlen, hogy lássuk, hogyan alakított minket a saját születésünk, és hogy a még fel nem oldott születési traumáinkkal dolgozzunk.

A sajátélményű modulok a megszületés folyamatának – a baba szempontjából megélt – négy különböző szakasza köré szerveződnek. Ez a négy szakasz mind különböző stresszel és kihívással jár, melyek körül jól megragadható – az egész életünket befolyásoló – témák, viszonyulások kristályosodnak ki. A négy sajátélményű modul sorra veszi a születés e négy fázisát, és lehetővé teszi, hogy meglássuk, hogy a mi egyszeri, különleges születésélményünk hogyan alakított minket. Mind a négy modul során a születés élményét meghívó regressziós technikákat alkalmazunk, melyeket minden alkalommal az integrációt és az erőforrások, új lehetőségek kiépítését segítő gyakorlatok követnek.

Ahhoz, hogy megteremtsük azt az erős biztonságérzetet és megtartottságot, melyben lehetséges lesz ezeknek a korai, sebezhető állapotoknak a megismerése, rögtön az első sajátélmény modul bizonyos alapszabályok (pl. titoktartás) lefektetésével, és közös elfogadásával kezdődik. A modulok során végig nagy figyelem kerül az empatikus, tiszteletteljes tér megteremtésére és megtartására.

Első modul: Első fázis – bemeneti dinamika

Ennek a fázisnak a témái a születés kezdete köré rendeződnek, a baba szempontjából. Amíg a méhszáj ki nem nyílik, nem lehet elindulni. Ahogy egyre jobban belemegyünk a születés első fázisába, a méhösszehúzódások miatt a méhfal által kifejtett egyre nagyobb nyomással találkozunk. Ahogy nyílik a méhszáj és a baba elkezd a medencében mélyebbre ereszkedni, a baba koponyáján erőteljes nyomot hagynak az anyai medencecsontok. A test erre mind emlékszik. A résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy megtalálják, milyen testhelyzetben voltak akkor, amikor ezekkel az erőkkel a születésük kezdetekor találkoztak, és hogy mindez bennük milyen lenyomatot hagyott, milyen hatással volt ez rájuk.
A születés mind a négy fázisa sajátos mintázat lenyomatát hagyja bennünk, melyek testi, lelki és spirituális következményekkel járnak, egész életünk során. Az első fázissal kapcsolatos témák között vannak pl. a következők:

– hogyan birkózunk meg a nyomással és a stresszel az életünkben
– hogyan kezdünk bele új dolgokba, és hogyan viszonyulunk az új tapasztalatokhoz
– mennyire állunk készen arra, hogy előre haladjunk az életünkben
– önbecsülésünk – vagy annak hiánya: “bizonyára rossz vagyok, ha ezt érdemlem”
– milyen ütemben, milyen időzítéssel haladunk a dolgainkkal, és az életünkben
– ha nyomás, nehézség hatására azt érezzük, hogy “nincs kiút”

Második fázis: Medence középi dinamikák

Az ember születése egyedülálló az emlősök között abból a szempontból, hogy egyedül az embergyereknek kell a születése közben elfordítania a fejét. Ez a rotáció a medence középben történik, és gyakran nagy stresszel jár. Bár gyakran ez a legrövidebb fázisa a születésnek, mégis messzemenő következményekkel jár. Az anyák ebben a fázisban sokszor nagyobb mértékű fájdalmat tapasztalnak, így gyakran különböző fájdalomcsillapítókat vagy epidurális érzéstelenítést kapnak. Ezek a beavatkozások elárasztják a baba tudatát és fiziológiai működését, és megzavarják az anyával való kapcsolódás érzését. A második fázis témái között találjuk pl.:
– hogyan hozunk döntéseket (“merre menjek?”)
– képességünk, elhatározásunk az elköteleződésre
– mennyire bízunk az intuíciónkban, mennyire érezzük, hogy az életünknek célja van
– mennyire jól tájékozódunk a világban
– hogyan kezeljük a kapcsolatokban a stresszt
– hogyan birkózunk meg a fizikai és érzelmi fájdalommal – érzéketlenné válunk vagy eláraszt minket a szorongás?

Harmadik fázis: Medence kimeneti dinamikák

A születés első fázisában a baba feje transzverz, oldalsó pozícióban van a medence bemenethez képest. Miután a medence középen elfordul, a harmadik fázisban már anterior-posterior, elülső-hátsó helyzetben van a medence kimenetéhez képest. Ez az új pozíció új kihívásokkal és intenzív fizikai nyomással jár. Ez az utolsó olyan születési fázis, amikor még a baba teljes teste az anya testén belül van. Eddigre a baba gyakran már nagyon kimerült. Az oxigénellátás a köldökzsinór összepréselődése miatt akadozhat. Ahogy a baba egyre közelebb kerül a külvilághoz, az onnan érkező benyomások felerősödhetnek. Korábbi tapasztalataink pl. arról, hogy hogyan fogadtak minket a méhben (pl. hogyan érezték magukat a szüleink a várandósság felfedezésekor) befolyásolhatják azzal kapcsolatos érzéseinket, hogy vajon hogyan fogadnak majd minket, amikor a méhből előbukkanunk. A harmadik fázissal kapcsolatos témák:
– hogyan fejezzük be a dolgokat
– mennyire vagyunk képesek kitartani nyomás alatt – figyelmen kívül hagyjuk a kimerültségünket vagy összeesünk?
– mit várunk, hogyan fogadnak bennünket társas szituációkban
– hogyan mutatjuk be magunkat másoknak
– a jövőtől való félelem

Negyedik fázis: Megérkezés

Ez a fázis akkor kezdődik, mikor a baba feje és teste megszületik, és addig tart, amíg a család (kórházi szülés esetén) haza nem tér a kórházból. Ez a fázis nagyon hosszú lehet azoknak a babáknak az esetében, akiket koraszülött intenzív osztályon ápoltak. Otthonszülésnél akkor ér véget ez a fázis, mikor már minden szüléskísérő szakember elhagyta a család otthonát. Az első benyomásainkat arról, hogy milyen a világ, és hogyan fogad minket, akkor kapjuk, mikor előbukkanunk a méhből. Folyékony, 37 fokos környezetünk 18-20 fokos levegős környezetre változik. A sötétségből a gyakran túl erős fényű világosságba, a megszűrt hangok világából a szülőszoba zajába érkezünk. Most először az anya és a baba elválasztódnak egymástól. Ezzel egyidőben gyakran invazív tapasztalatokat élünk át, miközben megtisztítanak, lemérnek, és durván fognak bennünket, mintha nem is emberi lények, hanem tárgyak lennénk. A köldökzsinórt általában túl hamar, még azelőtt elvágják, hogy abbahagyta volna a lüktetést, amitől az anyától való elválás még sokkolóbb lesz. Az, ahogyan ilyenkor fogadnak bennünket egészen mélyen alakítja bennünk annak a világnak a képét, amibe megérkeztünk. A negyedik fázis főbb témái:
– az elárasztástól, inváziótól való félelem
– szeparációs szorongás
– mennyire bízunk az intimitásban
– önmagunk értékének érzése – elég jó vagyok?
– attól való félelem, hogy látnak, meglátnak minket
– azt érezzük-e, hogy szívesen fogadnak mások, vagy épp ellenkezőleg

 

Jelentkezés