ONLINE MŰHELYEK KISGYEREKES SZÜLŐKNEK

 

∴∴∴

Születés, dackorszak, kamaszkor

Gyermekünk támogatása a változásban

Online előadás és beszélgetés

Az első és legnagyobb változás az életünkben a születésünk. A biztonságos közegből, az azonnali, folyamatos , automatikus gondoskodásból kikerülünk egy olyan világba, amiben aktívan tennünk kell azért, hogy életben maradjunk. Ez az első változás minden későbbi változásunk ős-mintája. Az ezzel való megküzdésünk, tapasztalataink lenyomata aktiválódik a dackorszakban és kamaszkorban is. Ehhez adódik az adott fejlődési szakasz saját megoldandó feladata: dackorszakban az én kibontakozása, kamaszkorban az identitás kialakítása.

Az előadás áttekinti a szakaszok jellemzőit és választ keres arra, hogy szülőként hogyan támogathatjuk gyermekeink belső folyamatait.

Spoiler: a kulcs a biztonságos kapcsolat kialakítása, a válaszkész jelenlét.

Időpont:

2022. április 30., szombat 10-11.30 óráig
Sárfi-Szakács Ildikó, pszichológus, integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens vezetésével
Online felület: Google Meet (a jelentkezőknek elküldjük a linket)

Az eseményt adománygyűjtés céljából szerveztük meg.

Beszélgetés a szülésről és a szülésélmény feldolgozásáról

Online előadás és beszélgetés

Az előadás során betekintést nyerhetsz a szülésélmény feldolgozásának folyamatába. Kitérünk arra, mit tehetsz te magad a szülésélményed feldolgozásáért és arra is, hogy a traumatikus élményeket hogyan lehet a helyükre tenni. A beszélgetésben lehetőség nyílik a személyes kérdések megválaszolására is.

Csatlakozz a foglalkozáshoz, ha a következő kérdések mozognak benned:

  • mit tegyek, ha újra és újra előjönnek a szülés képei, emlékei, fájdalmas élményei?
  • szeretnék még gyermeket, de gondolni se tudok a következő szülésre
  • nem tudom megváltoztatni ami történt, akkor meg minek ez az egész?
  • ha szakmai segítséget kérek, csoportot vagy egyéni feldolgozást válasszak?
  • mikor segíthet a páros/apás szülésélmény feldolgozás?
  • van-e a férfiaknak is szülésélményük és érdemes-e feldolgozni?
  • Hogyan segíthetjük a babák élmény feldolgozását?
  • Mikor mondhatjuk, hogy a szülés élmény feldolgozás feltétlenül külső segítséget igényel?
  • Mi a különbség az érzelmi feldolgozás és az elemzés között?

 

Beszélgetés a testvérekről, a testvérhelyzet örömeiről és nehézségeiről

 

Lehet két gyereket egyformán szeretni?
Hogyan készítsem fel a gyerekemet a testvére érkezésére?
Van-e ideális korkülönbség a testvérek között?
Megvisel a gyermekeim veszekedése. Mit tegyek?
Hogyan legyek igazságos?
Fognak-e számítani egymásra, támaszai lesznek-e egymásnak a gyerekeim?

Ha szívesen töltenél egy kis időt együtt gondolkodva, beszélgetve a testvér-kérdésekről, ha ismerősek a felvetett témák, ha magad is keresed a válaszokat, várunk szeretettel!

 

A kipihet család titka: hogyan lesz nyugodt a babák alvása?

 

Online előadás és beszélgetés

Mítosz vagy valóság?

A családok életében központi kérdés az alvás. A várandós családokat már előre riogatják: most aludj, mert ha megszületik a pici, úgysem fogsz!

Az biztos, hogy a pihenés és az alvás teljesen megváltozik a kisbaba érkezését követően. Erre a női test a várandósság alatt készít minket, hiszen nagy pocakkal, állandóan pisilni járva, a hormonoktól megzavarva már ekkor érezhetjük, hogy valami végérvényesen változni készül. Az apákban is végbemennek hormonális változások, ezek azonban kevésbé intenzívek, ezért sokszor nagyobb sokk számukra a hirtelen éjszakai műszak. Azonban mind anyaként, mind apaként sokat tehetünk családunk, gyermekünk, saját magunk kipihentségéért. A kisbabák fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ők is frissek, kipihentek legyenek, nekik is érdekük, hogy az egész család jól legyen.

Az előadásban körbejárjuk, hogyan készülhetünk fel az “éjszakai műszakra” és mit tehetünk kisbaba és kisgyermek mellett azért, hogy a család kipihent legyen:

– a kisbabák és kisgyermekek (szoptatott/tápszeres) alvásának jellemzői

– a jó alvást megalapozó szükségletek – nyugodt, biztonságos, kiszámítható légkör

– alapvető alváshigiéné kialakítása a kezdetektől

– alvást megnehezítő lehetséges okok a gyermeknél és a szülőknél

– segítő rituálék, praktikák

– emlékezteti sírás – sírni hagyás helyett meghallgatás

– félrecsúszott alvási rutin finom korrigálása

– gyermeki kötődést támogató szülői gondoskodás

– apák helyzete és szerepük a harmónia kialakításában

Alapítványunkat egyre több alvási nehézséggel küzdő család keresi meg nem csak csecsemőkkel, kisbabákkal, hanem kisgyerekekkel is. Minél korábbi életkorban történik a segítségnyújtás, annál hatékonyabb, akár későbbi nehézségeket is megelőzhetünk vele. Gyakran “csak” a megfelelő információ hiányzik ahhoz, hogy megtaláljuk a saját, működő megoldásainkat.

Szeretettel várunk az előadásra várandósokat és gyakorló szülőket egyaránt!

 

Születésélmény feldolgozása gyerekkorban  –  támpontok szülőknek

 

Emlékszik-e az ember a megszületésére?

A legtöbb embernél ezek az emlékek tudatosan nehezen hozzáférhetőek. Ugyanakkor sok adat van, ami arra utal, hogy a megszületésünk élményéről, sőt az azt megelőző időkről is megmaradnak az emlékeink. Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik az emberi lét első ezer napjának fontosságával, rövid és hosszú távú hatásaival.

A gyermeki agy vizsgálatával kapcsolatos kutatások azt igazolták, hogy a korai élmények, emlékek -majd később a traumatikus élmények-a jobb agyféltekében raktározódnak el képek, testi érzetek, ízek, hangok, metaforák, szimbólumok, szagok formájában. A féltekék közötti kapcsolat, kölcsönhatás éretlensége és a verbális gondolkodás későbbi megjelenése miatt a gyerekek nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak beszélni traumatikus élményeikről, a tüneteik mögött rejlő okokról. Képtelenek szavakba önteni, vagy akár megérteni miért érzik magukat rosszul. A gyerekek limbikus nyelvet használnak, egészen öt éves korukig nem szavakban gondolkodnak. A korai emlékek más nyelven tárolódnak, mint a későbbi életkor emlékei.

Ahogy a gyerek nő egyre kevésbé tud hozzáférni ezekhez az emlékekhez, ugyanakkor megőrződnek azok a testi érzetek, amelyek kiváltó ingerként bekapcsolják az eredeti traumatikus helyzetet, de nem lehet az átélteket sem tudatosan felidézni, sem elmondani. Az agy jobb féltekéjével, illetve a testemlékezettel kommunikáló technikák terápiás hatásúak lehetnek, mint például a mese és művészetterápia, a játékterápia, a hipnózis, haptonómia, testterápiák alkalmazása.

A gyerekek mesélnek a szüleiknek a testükkel, a viselkedésükkel, a „tüneteikkel”, rajzaikkal, a játékaikkal és a szavaikkal egyaránt. A szülők felismerve és megértve a gyermekeiktől érkező üzenetet segíthetnek nekik megértésükkel, együttérzésükkel. A szülőkkel játszott játékok már önmagában elősegítik, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, oldódjanak feszültségeik. Ugyanakkor szülők megismerhetnek olyan technikákat, játékokat amelyek alkalmasak arra, hogy célzottabban segítsék a gyermeket az élete első 1000 napjából származó élményei feldolgozásában, megmaradt feszültségei oldásában.

Ehhez kíván információs segítséget adni ez a beszélgetés, építve a résztvevő szülők saját tapasztalataira gyermekeikkel.