Születésélmény feldolgozása

Az élet kezdete

A magzat testi és lelki egészségét a fogantatásától kezdve formálják a közvetlen környezetéből érkező hatások, az anya testi és lelki környezete és a külvilág hatásai. Az anya és a magzat nem csak testileg képeznek egységet, hanem lelkileg is. Ebbe a lélektani térbe beletartozik az apa és a testvérek is.
A fogantatásunk óta szerzett tapasztalataink hatással vannak arra, hogy milyen a testi egészségünk, a betegségre való hajlamaink, a kedélyállapotunk, a lelki erőtartalékaink, a világba vetett bizalmunk, és a nehézségekkel való megbirkózási képességünk.

Születésünk lenyomatai

A korai életesemények olyan nyomokat hagynak bennünk, amelyek végigkísérhetik az egész életünket. Megszületésünk módja befolyásolja azt, ahogyan a változási folyamatainkon keresztül megyünk, legyen szó költözésről, óvodába vagy iskolába indulásról, munkahelyváltásról. Arra vonatkozóan is kialakít egy mintát, hogy a későbbiekben hogyan viselkedünk feladathelyzetekben, milyen az együttműködésünk másokkal, képesek vagyunk-e segítséget kérni? A kapcsolódási mintában, a kötődésben is megtaláljuk a korai tapasztalatok hatásait, befolyásolja, hogy milyen a testi és a lelki egészségünk, képesek vagyunk-e bízni másokban és együttműködni velük.

Mit érdemes feldolgozni?

Minden érzelemmel telített élményt, függetlenül annak pozitív vagy negatív tartalmától, fel kell dolgoznunk. Ilyen érzelmileg meghatározó élményünk a megszületés, amely nagyfokú stresszhelyzet a kisbaba számára. Ennek az intenzív élménynek a feldolgozása rendszerint spontán módon elkezdődik, a lélek feldolgozó és öngyógyító folyamatai életbe lépnek. Vannak azonban olyan események, amelyek olyannyira megterhelhetik a magzatot, hogy feldolgozásukhoz érdemes szakember (születés körüli időszak gyógyításában jártas pszichoterapeuta, pszichológus) segítségét kérni. Ilyen események többek között a nehezített fogantatás, az asszisztált reprodukció, a születési trauma, a koraszülés, vagy az anya nagyfokú leterheltsége, szorongása. Minél korábban indul meg a feldolgozás folyamata, annál gyorsabban és hatékonyabban lehet kezelni a nehézségeket. A csecsemőkorban elkezdődő feldolgozási folyamat megelőzi, hogy a probléma súlyosbodjon, mint ahogy felnőttkorban is lehetőség van a korai traumák gyógyítására, a lelki egészség helyreállítására.

Születésélmény feldolgozása csecsemőkorban

A babák a születésük során nagy változáson mennek keresztül: a védett benti világból egy számukra ismeretlen élményekkel teli, kinti világba érkeznek. A csecsemők életük első szakaszában intenzíven reagálnak erre az óriási változásra, és hangot adnak az érzéseiknek. Az új életformával való megbarátkozás, a külvilág felé irányuló nyiladozó érdeklődés, valamint a magzati léttől való elbúcsúzás és a megszületés élményének feldolgozása párhuzamosan zajlik. Az újszülött a sírás segítségével emészti meg mindazt, amit átélt, így tudja levezetni a benne felhalmozódott érzelmi feszültségeket. Ha a szülők meggyőződtek arról, hogy a babájuk látszólag ok nélkül sír, akkor elegendő, ha ölelésben tartva „meghallgatják” a panaszát, együtt érző módon vannak vele.

A szülők már egészen korai életkorban segíthetnek a babának feldolgozni a megszületés élményeit. Az újszülöttek számára kiemelten fontos a testközelség és az érintés, a bőr-bőr kontaktus. A csecsemőmasszázs elsajátítása és gyakorlása pozitív hozadékai mellett a testhatárok pontosabb érzékelésére is tanítja őt. Az ölelgetés és érintés megalapozza testi és lelki egészségét, erősíti a szülő-gyerek kapcsolatot. A gyermek születésélményének feldolgozását segíti, ha az anya és az apa már megbékélt a saját szülésélményével. A feldolgozási folyamat során csökken a szülőkben a feszültség és a szorongás, így a gyermek is mentesülhet a megfoghatatlan, mégis ott lappangó fájdalom alól.

Hogyan segíthetjük még a babák feldolgozási folyamatát?

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a feldolgozási folyamatot szakember segítségével érdemes megtámogatni. Ilyen jelek a következők:

• gyakori és sokáig tartó sírás a baba három hónapos kora után is
• nehezen megnyugtatható, ingerlékeny baba
• szoptatási, táplálási nehézségek
• elalvási és átalvási problémák
• szülő-baba összehangolódás nehézségei

Születésélmény feldolgozása gyermekkorban

A születési és magzati élményeink feldolgozása végigkíséri egész életünket. Kisgyermekkorban leginkább a játék és a mese az a két terület, amelyen keresztül a korai élmények megragadhatók. A kisgyermek mesét sző, melyben megjelennek az érkezésére jellemző mozzanatok, történések, érzelmi folyamatok. Ezáltal felidéződik a magzati lét és a születés élménye. Jellemzőek a bunkeres, kuckózós, ágy alá bújós játékok, amelyek megidézik a születés körülményeit. A születésénél nem volt képes közvetlenül irányítani a folyamatot, a játékot viszont már ő szabályozza, nincs kiszolgáltatva a külső körülményeknek. Amikor a szülőt is behívja a játékokba, fontos, hogy a szülő csak azt tegye, amire a kisgyermek kéri. A gyermek érezze: a kontroll ezúttal az ő kezében van, ő irányítja a folyamatot.

Vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy érdemes szakember bevonásával támogatni a feldolgozási folyamatot, többek között a következők:

• magas szorongásszint (pl. rágja a körmét, gyakran bepisil, sokat szopja az ujját, kényszeres tünetek jelentkeznek)
• nagyon nehezen megnyugtatható, sokat sír
• gyakran ébred álmából sírva (pavor nocturnus)
• idegen helyzetben nagyon visszahúzódó. vagy éppen agresszív
• evési problémái vannak

Születésélmény feldolgozása felnőttkorban

A magzati és születési élmények felnőttkori feldolgozására egyéni pszichoterápia vagy csoportterápia formájában kerül sor. A szakemberrel végzett belső munka során az addig feldolgozatlan élmények, az azokhoz kapcsolódó érzések felszínre kerülnek, azok átélésével, tudatosításával és ítélkezés nélküli regisztrálásával sokat tehetünk magunkért. Segítségünkre van a lélektani napló vezetése, rajz, festmény készítése és álmaink rögzítése. A korai élményeink, traumáink feldolgozása segít kialakítani a változásra való nyitottságot. A kapcsolatainkban megerősödik a bizalom és elmélyül a biztonságélményünk.

A korai élmények feldolgozása különösen ajánlott a következő esetekben:

• ha a pár kisbabát szeretne és ebben nehezítettség adódik
• stresszkezelési problémák
• erős szorongás, pánikbetegség
• határkezelési nehézségek, nem tud nemet mondani
• nem képes elviselni az érintést