Nehézségek, elakadások

Termékenységi nehézségek

A nemzetközi és a hazai felmérések szerint a termékenységi, fogantatási nehézségek a párok 10-15%-át érintik. A termékenységi problémák mögött meghúzódó leggyakoribb okok: a gyermekvállalás idejének jelentős kitolódása, a túlzott stressz, az egészségtelen életmód, a depresszió és szorongás.

A fogantatási probléma mint életkrízis

A párokra nehéz terhet ró ez a probléma, sokan életük legmegrázóbb eseményének tekintik,  különösen ha évekig elhúzódik. Érintheti a női identitás és önkiteljesedés témáját, férfiaknál a maszkulinitásukba vetett bizalmat. Okozhat csökkent önértékelést, a barátoktól, ismerősöktől való elidegenedést, elszigetelődést. Párkapcsolati és szexuális kapcsolatot érintő problémák merülhetnek fel. Amennyiben a problémát megfelelő módon kezelik, az nem eltávolítja, hanem közelebb hozza, szövetségessé teszi a párokat.

Feldolgozási utak, lehetőségek

A szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy a párok foglalkozzanak önmagukkal, a kapcsolatukkal, beszélgessenek azokról az eseményekről és megélésekről, amelyeken keresztül mennek. Önmagunk és párkapcsolatunk lelki gondozása, a ráfordított figyelem a gyermekvállalás sikerességéhez is hozzájárul. Különösen ajánlott ez azoknak a pároknak, akik asszisztált reprodukciós (mesterséges megtermékenyítés) kezeléseken vesznek részt. Hatékony módszer lehet a relaxáció, a pszichológiai konzultáció, mentálhigiénés tanácsadás, a pár és családterápia, vagy az önismeret egyéb formái, mint a művészetterápia, meseterápia, stb.

Nehézségek a várandósság során

A várandósság időszaka olyan rendkívül sokrétű változás, amely igen radikális testi-lelki-kapcsolati átrendeződéssel jár. Ennek egyik következménye az, hogy a várandós nők (és gyakran a párjaik is) érzékenyebbé és sérülékenyebbé válnak. Bizonyos esetekben ez elmélyülhet és mentális, valamint érzelmi problémák forrásává válhat.

A stressz árt? Avagy a jó stressz és a rossz stressz

Kapott már valaki olyan tanácsot a várandóssága során, hogy ne stresszeljen, mert az árt az anyának és a babának? És van olyan, aki ezt meg is tudta valósítani? Valószínűleg nem, hiszen nem is lehet stressz nélkül élni, ez az életünk sava-borsa – ahogy Selye János, a híres stressz-kutató fogalmazott.

Ha a címben feltett kérdésre szeretnénk válaszolni, különbséget kell tennünk „jó stressz” és „rossz stressz” között. A jó stressz nem árt sem az anyának, sem a babának, sőt, fontos, hogy a baba találkozzon vele, mivel felkészíti őt a kinti életre. Ilyen esetekben a következő mintázat fut le: Nehezített élethelyzetbe kerülünk, a szervezetünkben stressz hormonok szabadulnak fel, majd elkezdjük keresni a megoldásokat és dolgozunk a helyzet jobbításán. Végül megoldódik a probléma, mi pedig megnyugszunk, visszaáll az egyensúlyi állapot. Nézzünk erre egy konkrét példát! Tegyük fel, hogy konfliktusba kerülünk a főnökünkkel. Ez feszültté tesz minket, éjszaka felébredünk arra, hogy kínoznak a vita során elhangzott mondatok. Másnap eldöntjük, hogy beszélgetést kezdeményezünk vele, ami segíthet tisztázni a konfliktust. Kiderül, hogy számos félreértés és vélt elvárás okozta a feszült helyzetet, ezek kimondása és tisztázása megnyugvást hoz. Eltelik még két-három nap mire az összes feszültség kimegy a testünkből, és újból ellazultnak és békésnek érezzük magunkat. Ebből a baba azt tanulja meg, hogy az életben adódnak nehézségek, ám vannak eszközeink is, amelyekkel képesek vagyunk kezelni, rendezni azokat.

Mi a „rossz stressz”? Ennek számos formája van.

Az egyik gyakran megjelenő formája az, amikor a stressz hatások sűrűn érik egymást, a személynek pedig nincs elég ideje két megterhelő időszak között arra, hogy „kifújja magát”, elengedje a feszültséget és megnyugodjon. Ilyen helyzetben lehet például az a személy, aki a munkája révén túl nagy felelősséget visel, folyamatosan problémahelyzeteket kezel, és állandó nyomás alatt dolgozik.

A „rossz stressz” másik formája az, amikor a feszültség és a idegesség állandóvá válik, nem követi lecsengés, megnyugvás és ellazulás. Ezt nevezzük krónikus stressznek. Nézzünk erre egy-kép példát! Ezt élheti át az, akinél állandósulnak a párkapcsolati konfliktusok, minden napja feszültségben telik és párjával nem találnak megoldást a problémáikra.

Az akár rövid ideig tartó, de extrém nagy stressz hatás szintén megterhelő az anyára és a magzatra nézve. Természeti katasztrófák esetén, háborús időszakokban élhetünk át ilyet, amikor az életünket fenyegető hatással találkozunk, és azt érezzük, ezzel szemben tehetetlenek vagyunk, nem tudjuk semmilyen módon befolyásolni.

A „rossz stressz” hatásait komolyan kell venni. Érdemes megtanulni olyan módszereket, amelyek csökkentik a belső feszültséget. Erre az autogén tréning nevű relaxációs módszer a leghatékonyabb. Ezek segítségével képessé válunk arra is, hogy megteremtsük magunkban a nyugalom és az elengedettség állapotát, azaz azt a lelki környezetet, ami a magzat fejlődését segíti, támogatja.

Pszichiátriai problémák

A várandós időszak alatt korábbi pszichiátriai megbetegedések is kiújulhatnak vagy elmélyülhetnek. Például az első trimeszterben diagnosztizált depresszió a legerősebb előrevetítője a szülés utáni depressziónak. Amennyiben valaki pszichiátriai megbetegedés tüneteit észleli magán vagy családtagján, feltétlenül keressen fel egy pszichológust vagy pszichiátert. Nem kezelt depressziós kismamák körében lelassulhat a magzat fejlődése, magasabb a koraszülés és az alacsony születési súly kockázata, csecsemők körében pedig gyakrabban fordul elő alvászavar és gyakori sírás, kisgyerekkorban pedig viselkedéses és érzelmi zavarokat eredményezhet.

Nehézségek a szülés után

Traumatikus szülés

A szülés egy érzelmileg sűrített élmény: sok-sok érzelmet, hangulatot, gondolatot, dilemmát, véleményt, tapasztalatot hordoz magában. Ezek némelyike örömteli, megelégedést hozó, vannak azonban szülések, amelyek során olyan mértékű fájdalmat, kiszolgáltatottságot, bántást éltünk meg, amely mély sebet ejtett rajtunk. Ezt nevezzük traumatikus szülésnek. Bizonyos események növelik a traumatikusan megélt szülés esélyét. Ezek közé tartoznak a szülés történései (pl. az életveszéllyel, súlyos komplikációval járó szülések); a szülés módja (pl. a beavatkozásoknak lehet traumatizáló hatása); a szakszemélyzet bánásmódja (az érzelmi támogatás hiánya, vagy a kifejezetten bántó, agresszív magatartás); a  szülő nő szubjektív megélése (kiszolgáltatottság érzése, fájdalommal való megküzdés nehezítettsége) vagy korábbi traumatikus élmények aktivizálódása.

Traumatikus szülésélmény esetén mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, az ő segítségével elvégezni a feldolgozó munkát. Pszichológus, pszichoterapeuta tud segíteni, mélyebb sebzettség esetében pszichiáter is bevonható a feldolgozó folyamatba.

Szülés utáni depresszió

A szülés utáni depressziót rejtőzködő jelenségnek is tekintik, mivel tünetei sok hasonlóságot mutatnak a fáradt, kialvatlan gyermekágyas édesanya állapotával.

A szülés utáni depresszió fokozatosan alakul ki a szülés utáni 2–4. héttől. Az alábbi tünetek alapján ismerhető fel:

• Az anya egyre kevésbé képes örülni a gyermekének, fárasztó számára az újszülött ellátása, nem szeretne vele foglalkozni

• Alvászavar alakul ki. Akkor sem tud elaludni, ha a babája alszik.

• Étvágytalanság, erőtlenség.

• Fokozott szorongás és aggodalom, öngyilkossági késztetések, valamint sírással kísért érzelemkitörések.

• Gyakoriak a baba bántalmazásával kapcsolatos gondolatok és belső képek, habár valódi erőszakos tettekre igen ritkán kerül sor.

A szülés utáni depressziót mindenképpen kezelni kell. Enyhébb tünetek esetén pszichológus segíthet, a depresszió súlyosabb formái esetében pszichiáterhez is érdemes fordulni kiegészítő gyógyszeres kezelés érdekében.

Poszttraumás stressz zavar (PTDS)

Poszttraumás stressz zavar szélsőségesen traumatikus esetekben jelentkezik, amikor valaki úgy érzi, az élete veszélyben forog. Közlekedési balesetek, természeti katasztrófák, háborúk, illetve olyan szülések nyomán fordul elő, amelyben az anya nagyon tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érezte magát, esetleg a személyzet durván bánt vele vagy nem látták el megfelelő információval arról, mi történik vele.

A PTSD tünetei a következők

• Intenzív szorongás

A szorongás a veszély elmúltával is fennmarad. Az anyuka folyamatos szorongásban éli a mindennapjait. Állandó készenlétben áll, mintha bármelyik pillanatban veszély leselkedne rá.

• A szülésélménnyel kapcsolatos visszatérő gondolatok, emlékképek

A szüléssel kapcsolatos fájdalmas élmények akarata ellenére törnek fel, újból és újból átéli a sérülést okozó eseményeket. Emlékképek jönnek elő, éjszaka rémálmok jelentkezhetnek, vagy akár filmszerűen pörögnek le előtte az események.

• Elkerülő viselkedés

Az anyuka igyekszik elkerülni mindent, ami a szülésére emlékezteti. Nem beszél a témáról, kerüli a várandós nőket, nem szeretne kórházba belépni és elképzelhetetlennek tartja, hogy újból várandós legyen és szüljön. Előfordulhat, hogy szélsőséges stresszreakció jelentkezik minden szülésre emlékeztető ingerre (például a fertőtlenítő szagára vagy injekciós tű látványára).

A tünetek megszüntetése érdekében rendkívül fontos feldolgozni a traumatikus szülésélményt. Ezt pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségével teheti meg.

Egyéb nehézségek

Tartósan fennálló szorongás

A baba megszületésével, az új élethelyzetben mindenki megél kisebb-nagyobb mértékű aggodalmat, hisz a család addigi ritmusa felborul, az új szerepek számos teendő és kihívás elé állítják a szülőket. Akkor érdemes szakemberhez (pszichológushoz, pszichoterapeutához) fordulni, ha a szorongás nagymértékű, tartósan fennáll, és akadályozza a mindennapi életet. Túlzott mértékű szorongás esetén pszichiáter szakorvos tud gyógyszeres támogatást nyújtani.

Kényszeres tünetek

Kényszeres tünetek esetén újra és újra felbukkannak kényszerítő erejű gondolatok és cselekedetek (pl. gyakori kézmosás). Ezek a szorongás csökkentését célozzák, és enyhébb tünetek esetén néhány héten belül rendeződnek. Ha ez mégsem történik meg és az állapot hónapokon keresztül fennáll, pszichológus segíthet a szorongás csökkentésében, pszichiátert erősebb tünetek esetén, gyógyszeres támogatásért érdemes felkeresni.

Gyermekágyi pszichózis

A gyermekágyi pszichózis viszonylag ritka, de igen súlyos pszichiátriai zavar. Jellemző a valósággal való kapcsolat eltorzulása vagy teljes megszakadása, valamint hallucinációk, téveszmék, öngyilkossági vagy gyilkossági gondolatok, bizarr viselkedés megjelenése. Felismerése rendkívül fontos, azonnali pszichiátriai kezelést tesz szükségessé.