Mi van a hegyen túl?

Kerekasztal beszéltegés az alábbi témában: IDE MIT ÍRJAK???

Résztvevők:

Nováky Rita
(szülésznő, perinatális szaktanácsadó, mentálhigiénés szakember, 2010 óta a Perinatus Alapítvány munkatársa.)

A szülésznői munkámat befejeztem, azóta szülésélmény feldolgozással segítem a fiatal anyákat, veszteséggel küzdőket kísérek az útjukon, és szülésre készítem fel a gyermekváró párokat, illetve egyéb, a perinatális időszakal nem összefüggő személyes történetek mellett állok segítő beszélgetéssel. Vidéken élek, online dolgozom. Négy felnőtt gyermekem, két unokám van.

A szülés az a legnagyobb "kásahegy", amin átrágni készül minden várandós a kilenc hónap alatt. Gondozásra jár, megkeresi azokat a segítőket, akik mellett biztonságban érzi magát. És a szülés nagy megpróbáltatása és megrendítő élménye után nicsen ideje ennek az élménynek a kipihenésére, feldolgozására, hiszen ott van a pólyás, akit táplálni kell, akiről gondoskodni kell, holott még az anya is azt érzi, hogy neki is szüksége volna táplálásra-gondoskodásra. Az első hetek az újszülöttel sokszor nehezek, hiszen ismeretlen vizeken evezünk, ismeretlen tájakat látunk. Fenn kell magunkat tartanunk, bele kell tanulnunk az új élethelyzetbe, ami életünk végéig tartani fog - az anyaságba. Ezzel a nézőponttal és szemlélettel veszek részt a gyermekágyas időszakról szóló kerekasztalon.

A szülés az a legnagyobb "kásahegy", amin átrágni készül minden várandós a kilenc hónap alatt. Gondozásra jár, megkeresi azokat a segítőket, akik mellett biztonságban érzi magát. És a szülés nagy megpróbáltatása és megrendítő élménye után nicsen ideje ennek az élménynek a kipihenésére, feldolgozására, hiszen ott van a pólyás, akit táplálni kell, akiről gondoskodni kell, holott még az anya is azt érzi, hogy neki is szüksége volna táplálásra-gondoskodásra. Az első hetek az újszülöttel sokszor nehezek, hiszen ismeretlen vizeken evezünk, ismeretlen tájakat látunk. Fenn kell magunkat tartanunk, bele kell tanulnunk az új élethelyzetbe, ami életünk végéig tartani fog - az anyaságba. Ezzel a nézőponttal és szemlélettel veszek részt a gyermekágyas időszakról szóló kerekasztalon.

Segesdi Edina
(Dúla, Gyermekágyas dúla, Önkéntes szoptatási segítő, Baba-és gyermekhordozási tanácsadó, oktató, „Anya útja” önismereti facilitátor, Perinatális tanácsadó jelölt)

Első lányom születésével elindulhattam saját anyaságom útján, amely véglegesen elindított a családok irányába. Sok egyéb képzés mellett, elvégeztem a hordozási tanácsadó képzést is. Eleinte koraszülött családokkal foglalkoztam, veszteség élményekkel, szülésfeldolgozással, a későbbiekben pedig 4 éven keresztül a Hordozóházban dolgoztam, ahol napi szinten dolgozhattam rengeteg családdal a „babás lét” témaköreinek sok színű kérdéseivel. Emellett lehetőséget kaptam a Honvéd Kórház koraszülött osztályán lévő családok kórházi és otthoni támogatására is. Nap mint nap megtapasztalhattam, ahogy a szemem előtt kiteljesednek a családok. Révbe érnek, amikor megtapasztalják és megfogalmazzák saját igényeiket, és megtalálják a számukra legmegfelelőbb megoldási stratégiát. Hiszem és vallom, hogy az én feladatom az, hogy az evidencia alapokon nyugvó tárgyi tudásomat, tapasztalataimat átadjam és úgy legyek jelen, hogy a családok megtalálják a biztonságukat, és a szülői kompetenciájukat.

Vancsa Edit
(gyermekágyas dúla, mentálhigiénés szakember, önkéntes szoptatási segítő)

Érdeklődésem és lelkesedésem a szülés, születés témaköre iránt gyermekkorom óta megvan, sokat nézegettem a Sehány éves kisleány és a Peti Ida és Picuri című könyveket. Az elhívás, hogy másoknak segítsek ezen a területen csak sok évvel a saját gyermekem születése után érkezett. Amikor végre szembe tudtam nézni mindazzal, ami a fiam világra jövetele körül minket ért. Dúlaságom hiányokból, megjárt mélységekből, megdolgozott, átkeretezett saját élményekből és az ott lelt kincsekből táplálkozik. Szívügyem a gyermekágyas anyák támogatása. A családok mellett vagyok egészen a gyermekágy lezárultáig, hogy ezen az izgalmas utazáson a kérdéseikkel, szorongásaikkal, örömeikkel ne legyenek annyira egyedül.
https://www.vancsaedit.hu/

Dúlaságom hiányokból, megjárt mélységekből, megdolgozott, átkeretezett saját élményekből és az ott lelt kincsekből táplálkozik. Szívügyem a gyermekágyas anyák támogatása. A családok mellett vagyok egészen a gyermekágy lezárultáig, hogy ezen az izgalmas utazáson a kérdéseikkel, szorongásaikkal, örömeikkel ne legyenek annyira egyedül.

Gyermekünk születése, az, hogy család leszünk, életünk legmeghatározóbb időszaka, ami egy normatív krízis is egyben. Érdemes tudatosan készülni arra, hogyan szeretnénk őt világra hozni és az utána következő hetekre, hónapokra is. A szüléssel a nő megnyílik és Anyává lesz. Ez a testi, lelki, pszichés nyitott állapot a szülés után fokozatosan zárul vissza. Jó, ha van valaki, aki egy személyben kíséri, támogatja ezeket a folyamatokat, segíti az édesanya regenerálódását, magára találását, a családdá válást. Gyermekágyas dúlaként hiszek a társas támasz, a jelenlét, a szeretetteljes gondoskodás erejében, amire ilyenkor minden újdonsült családnak szüksége van. Ha a szülőkről gondoskodunk, segítjük őket a kezdeti nehézségekben, ők meg tudják adni az újszülöttnek azt a biztos kezdetet, amivel később egészséges, megelégedett felnőtt válhat belőle.

A kerekasztal beszélgetésen szó eshet arról, miért nem jó ilyenkor az édesanyát magára hagyni, hogyan lehet megszervezni a család köré a falut, a megtartó hálót erre az időszakra, hogyan tudunk mi segíteni dúlaként, miként lehet csökkenteni a gyermekágyi depresszió kialakulásának esélyét, mik azok, amikre nem lehet előre felkészülni, hogyan lehet a nehézségekben erőforrásra lelni, megújulva, megerősödve lépni tovább a kisgyermekes évekbe.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!