Az alapítvány önismereti csoportjainak résztvevői megismerkedhetnek a születés alapvető tényeivel abból a szemszögből, amelyből a pici baba tapasztalja azokat– imaginációs és test-munka gyakorlatok segítségével közelíthetnek saját szubjektív élményeikhez.

Születésélményünk feldolgozásának kettős jelentősége van: egyrészt a születésünk a legelső nagy változás, mely későbbi megküzdési stratégiánk alapmintázatává is válik, és életünk során sokszor ez a minta pereg le. A születésélmény terápiás, célirányos korrekciójának jelentősége, hogy segít a nehézségeket okozó minták felismerésében és átformálásában, és a hozzájuk kapcsolódó érzések lereagálásában. Mindez jelentős életminőség változáshoz vezethet.

A születésélmény feldolgozása emellett azért is fontos, mert gyermekvállalás idején az édesanya és az édesapa saját születési élménye, újszülöttkori tapasztalatai, illetve a hozzájuk kapcsolódott érzelmek megelevenedhetnek, és jelentősen befolyásolhatják azt, hogy hogyan születik gyermekük, milyen érzelmek kísérik a várandósságot és a szülést követő időszakot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a szülők foglalkoznak saját születési élményükkel, megfelelő módon feldolgozzák azt, harmonikusabbá és probléma mentesebbé válik gyermekükkel való kapcsolatuk, zavartalan figyelemmel képesek az újszülött felé fordulni és saját szülői mivoltukat is teljesebben élik meg.

Csoportjaink ebben a témában:

Születni újjászületni

Sajátélményű önismereti csoport

A születés életünk első nagy feladata, melyet meg kell oldanunk. A magzati lét már nem folytatható, nagyobb térre, más feltételekre van szükségünk, hogy továbbfejlődhessünk. Így a születés egyúttal az első nagy változás, mely minden későbbi probléma megoldásának alapmintázatává is válik. Azt tanuljuk meg, hogy hogyan kell megváltozni, illetve hogyan lehet egy problémát megoldani. Életünk során számtalan esemény adódik, amikor ez a minta pereg le, a folyamat más és más tartalommal ismétlődik meg. Azért van nagy jelentősége a születési trauma terápiás, célirányos korrekciójának, mert segít a nehézségeket okozó mintákat átformálni és kialakítani a változásra való nyitottságot. Amikor valaki átmegy ezen a mély belső folyamaton, visszatér a születési élményéhez, felismeri és elkezdi feldolgozni annak hatását – valósággal újjászületik.

A hétvégi csoporton megismerkedünk a születés alapvető tényeivel abból a szemszögből, amelyből a pici baba tapasztalja azokat. Imaginációs és test-munka gyakorlatok segítségével közelítünk saját szubjektív élményeinkhez. A csoport fontos része az átélt élmények feldolgozása, hiszen e nélkül nem beszélhetünk valódi önismeretről. Ennek fontos eszközei az élmények leírása és lerajzolása, valamint a megosztás.

A „Születni – újjászületni” csoport ehhez a folyamathoz biztosít kereteket és kíséri végig a résztvevőket.

Gyakorlati tudnivalók:

A csoport létszáma max. 12 fő. A csoport előtt egy első beszélgetést folytatunk a jelentkezőkkel. A részvétel olyanok számára javasolt, akik vállalják az önismereti munka egyéni fázisát is. A tréninget követően egy hónappal csoportmegbeszélést tartunk a tréningen átélt élmények utógondozása céljából. A csoportot követő hétfőn javasolt szabadságot kivenni, semmilyen komoly munkát ne végezzünk.

Laikus segítők:

A tréningen részt vehetnek néhányan azok közül, akik már elvégezték egyszer. A részvétel célja a folyamat tudatosítása és az átéltek elmélyítése, valamint a többi résztvevő segítése. Ők laikus segítőként vannak jelen a csoportban. Az ő számukra ingyenes a részvétel.

Hozzunk magunkkal:

Puha, könnyű ruhát, melyben könnyen mozgunk

Füzetet, írószert

Ha van kedvenc takarónk vagy kispárnánk

Könnyű ennivalót (esetleg ebédet is) mindkét napra

Az egész hétvégén kerüljük a szeszesital vagy kábító anyagok fogyasztását, a nehéz ételeket és az éjszakázást. Fogyasszunk viszont több folyadékot.

Helyszín: Kheiron Transzperszonális Pszichologiai Tanácsadó és Oktató Központ 1061 Budapest, Hegedű u. 9. fszt. 3. (belső udvar) Kapucsengő: 13

Jelentkezés: 061 / 341 4501, 0630/ 552 9905

 

A születés térképei

Egynapos önismereti sajátélményű csoportok: Változás – Kötődés – Gyász – Határok – Érintés
Az egyes részek egymással nincsenek közvetlen összefüggésben, külön-külön látogathatók.

Születésünk alapvető mintázatai összetett módon befolyásolhatják későbbi érzelmi működésünket. Nehéz elképzelni, hogy a világrajövetel egyes mozzanatai összefüggésbe hozhatók mindennapi életünkkel, örömeinkkel, fájdalmainkkal, hiszen látszólag semmiféle közvetlen tapasztalat, emlék nem utal erre. Ugyanakkor elakadásaink érzelmi feldolgozó folyamata segíthet kioldani olyan feszültségeket, melyeket születésünk óta hordozunk magunkban.
A csoportsorozat születésünk tér-képének egy-egy részletét segít beazonosítanunk és feldolgoznunk, ezáltal érettebb viselkedési formákat alakíthatunk ki. Ez a térkép a belső utazásainkban, álmainkban sokszor tükröződő tér-kép, amely nyomravezetőnkül szolgálhat az önismeret titokzatos mélységeiben. A sorozat öt kiemelt témájára a születés élménye jelentős hatást gyakorol, ezek adják az egyes csoportok vezérfonalát (gyász, érintés, kötődés, változás és határok).
Valamennyi csoporton használjuk a megosztás, a lélektani napló, a vezetett imagináció és a rajzolás módszerét. Az egyszerű testmunka-gyakorlatok szintén utat mutathatnak rejtett nehézségeink és vágyaink felfedezéséhez.

Változás
Hogyan viszonyulunk a változáshoz? Mennyire nehezen vagy könnyedén rugaszkodunk el régi, megszokott környezetünktől, és kerülünk új munkahelyre, teremtünk új otthont vagy lépünk be egy új kapcsolatba? Mindez összefügghet születésünk mintázatával is. Világrajövetelünk életünk első nagy változása, mely mintha energetikailag és érzelmileg meghatározná későbbi változásaink módját. Túlságosan sokáig ragaszkodunk-e a régi dolgokhoz, vagy könnyedén, szinte szívtelenül lépünk tovább? Egy-egy döntés előtt sokszor érthetetlen kitérőket teszünk, vagy éppen tehetetlenül vergődünk. A csoporton megvizsgáljuk, hogyan is történik velünk a változás, és hogyan tudunk jobban felkészülni életünk fontos pillanataira.

Kötődés
A magzat már egészen kicsi korában egy külön szervet növeszt, hogy létrehozza az életben maradásához szükséges kapcsolatot. A köldökzsinór és a méhlepény születésünkkor feleslegessé válik, kötődésünk egyfajta lelki köldökzsinóron keresztül, az etetés és gondozás fizikai kontaktusát kiegészítve alakul ki. Ez az édesanyánkhoz és családunkhoz fűző lelki köldökzsinór fokozatosan alakul át egészséges kötődéssé, kapcsolódási készséggé bennünk. Felnőtt korunkra ez képezi a felelősségvállalásunk, a házastársi kapcsolatunk és a világ iránti bizalmunk alapját. A csoporton szemügyre vesszük kötődéseinket, hogy a felesleges nehézségektől lassanként megtisztítsuk kapcsolatainkat. A “szabadon kötődés” a másik ember számára is érzékelhető szeretet lehetőségét teremti meg, általa úgy tudunk létezni, hogy természetes felelősséggel vállaljuk világban betöltött szerepünket.

Gyász
Ha azt halljuk, veszteség, gyász, a legtöbben súlyos fájdalmainkra, elvesztett szeretteinkre, be nem teljesült reményeinkre gondolunk. Nehéz elképzelni, hogy a kisbaba ragyogó mosolya mögött a gyász fájdalmával is küszködhet. Azt hisszük, “csak” a hasa fáj, pedig sokszor elvesztett biztonságát siratja, az anyaméhből való kilépés veszteségét próbálja elmondani, lereagálni a saját nyelvén. A csoport a gyászfolyamat elméleti feltérképezése mellett arra is lehetőséget kínál, hogy megvizsgáljuk elakadt gyászainkat, és egy újabb lépést tegyünk a feldolgozás útján. A veszteségek számbavételekor figyelmet szentelünk a baba felnőtt mindennapjainkban nehezen tetten érhető gyászának is, ami nem ritkán érthetetlenül nehéz fájdalmak formájában jelenik meg.

Határok
A születésünk elválaszthatatlan része a „határok átlépése”. A határ két oldalán egészen más lehet a helyzet. Amikor a házból kilépünk a kertbe, megváltozik a tér tágassága, a védettség érzése, és egészen mást teszünk kint, mint bent. Kapcsolataink is bonyolult határok között zajlanak. Tudjuk-e tiszteletben tartani mások igényeit, tudunk-e nemet mondani, amikor arra van szükség, és tudunk-e merev határainkon ajtót találni, ha például meg kell vigasztalnunk valakit? A csoporton megvizsgáljuk énünk határait, és azokat a készségeinket, melyek néha önkéntelenül, máskor tudatosan segítenek határaink egészséges fenntartásában, formálásában.

Érintés
Magzati korunkban folyamatos áramlásban élünk. Az édesanya teste és a magzatvíz állandóan körülveszi, gyengéden simogatja a magzatot. Megszületésünk után ennek folytonossága egyik pillanatról a másikra megszakad, és túlságosan kevés érintésben van részünk. Megtörténhet, hogy a születés után a kisbaba a hiánytól, a rossz érzéseitől fokozatos elszigetelődéssel szabadul meg. Nagyon sok felnőtt van, aki a természetes emberi közelséget, érintést nehezen tudja elfogadni, nem esik jól számára. Mások örömmel ölelik meg egymást, keresik a közelséget és az intimitást. Hangulatunktól, életkorunktól, tapasztalatainktól függően sokféleképpen reagálunk az érintésre. A csoporton az érintéssel kapcsolatos kérdéseink és szükségleteink kerülnek a fókuszba.

 

Gyakorlati tudnivalók valamennyi csoportra:

Helyszín: Perinatus Alapítvány, 1073 Budapest, Barcsay u. 3., fszt. 7. kapucsengő 4.
Létszám: 8-14 fő.
Előzetes interjú nem szükséges, de külön kérhető.
A csoportok anyagát kidolgozta: Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta.

Hozzunk magunkkal:
– puha, könnyű ruhát, melyben könnyen mozgunk és a földön ülünk,
– füzetet, írószert,
– könnyű ennivalót (esetleg ebédet is).

Egy csoport díja: 15.000.- Ft.

Érdeklődés és jelentkezés: +36/70/433-2491, e-mail: perinatus@perinatus.hu.