Születésélmény feldolgozása felnőttkorban

A magzati és születési élmények felnőttkori feldolgozásához mindenképp szaksegítségre van szükség, olyan pszichológus, pszichoterapeuta személyében, akinek tudása és jártassága van a korai tapasztalatok feldolgozásában. Ez történhet egyéni pszichoterápia formájában, vagy kifejezetten erre a témára fókuszáló csoportterápia formájában.

A szakemberrel végzett belső munka során az addig feldolgozatlan élmények, az azokhoz kapcsolódó érzések felszínre kerülnek. Ebben az időszakban az érzelmek átélése és tudatosítása a legtöbb, amit tehetünk magunkért. A feldolgozási folyamat gondozása ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy miközben tudatában vagyunk a bennünk zajló élményeknek, folyamatoknak, azokat ítélkezés nélkül, de nagy tudatossággal regisztráljuk. Ezt segíti meg az, ha vezetünk lélektani naplót, illetve rajzokban, festményekben rögzíthetjük a belső tapasztalatokat. Fontos az álmok felé irányuló tiszteletteli figyelem, álmainkat tekinthetjük lelkünk mélyebb, meg nem ismert területeiből, a tudattalanból érkező üzeneteknek. Használhatjuk naplónkat az álmok leírására, képeinek lerajzolására.

Lehetőségünk van arra is, hogy a korai időszakban bevésődött érzelmi mintázatunkban egy új fajta tudatosságot érjünk el. Felismerhetjük valamelyik mindennapi reakciónkban vagy egy kapcsolatunkban azt az alapvető hatást, mely korábbi élményeink lenyomataként vésődött be. Ahhoz, hogy ezt ne csak felismerjük, hanem tényleges változást tudjunk elérni, gyakran nem elég magának az érzelmi reakciónak az átélése, fel is kell dolgoznunk. És az életünkben szervült reakcióinkat át kell alakítanunk – sokszor kemény munkával – egy hatékonyabbra A korai élményeink, esetleg traumáink feldolgozása segít kialakítani a változásra való nyitottságot. A kapcsolatainkban megerősödik a bizalom és elmélyül a biztonságélményünk.

Visszatérve életünk kezdetéhez felismerhetjük szunnyadó lehetőségeinket, erőforrásainkat, és ez nagyfokú átalakító hatással bír. Amikor valaki átmegy ezen a csodálatos folyamaton, visszatér születéséhez, felismeri és elkezdi feldolgozni annak hatását, valósággal újjászületik. Új képességeket, kompetenciákat munkál ki magában, és változik, árnyaltabb lesz az önmagáról kialakított kép.

A korai élmények feldolgozását a következő esetekben ajánljuk:

  • ha tudomása van magzati vagy születési traumatizáltságáról, és ez összefüggésben állhat az aktuális érzelmi nehézségeivel
  • szorongásos problémák esetében (pl. pánikbetegség, állandó szorongás)
  • ha kisbabát szeretne, és ebben nehezítettség van
  • ha szeretne változásokat elérni abban, hogyan tudjon megbirkózni a feladatokkal, a változásokhoz való viszonyán, és a stressz kezelő képességén
  • ha a kapcsolatai (szülőkkel, gyerekekkel való kapcsolat, párkapcsolat) minőségén szeretne javítani
  • gyakori rémálmok esetében
  • ha nehezen védi meg a saját határait, nem tud nemet mondani
  • ha nem szereti, nem képes elviselni az érintést